49 éve született Jodi Picoult amerikai írónő

May 18, 2015, 7:28 pm

≫ Next: Kívncsi Szerda 135.

≪ Previous: 39 éve született Grecsó Krisztián költő, író

$

0

0

Jodi Lynn Picoult (Nesconset, Long Island, New York, 1966. május 19.–) amerikai írónő.

Élete

Jodi Lynn Picoult a Long Island-i Nesconsetben született, és ott is nevelkedett öccsével együtt. Első könyvét ötéves korában írta, melynek címe A rák, aki félreértette volt. A Princetoni Egyetemre járt, ahol írást tanult. Az egyetemi évek alatt két novellát is publikált a Seventeen magazinban. 1987-ben szerezte meg diplomáját. Miután végzett, többféle munkába is belefogott: többek között szövegkönyvek szerkesztésébe, nyolcadik osztályos irodalom tanításba, de dolgozott a Wall Streetenis. Mesterszintű tanári diplomát szerzett a Harvard Egyetemen, feleségül ment Tim Van Leerhez, akivel a Princetonon ismerkedett meg, és megszületett első gyermeke. A New Hampsire-i Hanoverben élnek.

Első könyve 1992-ben jelent meg Songs of the Humpback Whale címmel, első sikeresebb könyve azonban a 2004-ben megjelenő Nővérem húga volt, melyet Cameron Diaz főszereplésével meg is filmesítettek. Eddigi legnagyobb sikere a Tizenkilenc perc, amely 2007-ben jelent meg, és sokáig állt a New York Times sikerlistájának első helyén.

Miután már sikeres írónak számított, ő lett a DCC képregények harmadik szériás Wonder Womansorozatának írója, rögtön Allan Heinberg után. Első alkotása 2007. március 28-án jelent meg, az utolsó pedig június 27-én.

Hétvégéken nem ír, azt teljesen a családjának szenteli, de azt leszámítva teljesen munkamániás. Gyorsan dolgozik: körülbelül kilenc hónap alatt ír meg egy könyvet.

Könyvei hitelesebbé tételéért sok mindent megtett már: a The Pact kedvéért bevonult egy napra a börtönbe, a Plain Truthcímű alkotásáért egy hétig együtt élt egy amish családdal, és megtanulta, hogyan kell tehenet fejni, a Second Glance-ért még a szellemvadászatra is hajlandó volt, a The tenth Circle alkotási folyamata alatt pedig Alaszkába utazott egy eszkimófaluba, ahol végigszurkolt egy kutyaszánhúzó versenyt.

Művei

• Songs of the Humpback Whale (1992)
• Harvesting the Heart (1994)
• Picture Perfect (1995)
• Mercy (1995)
• Sorsfordítók(The Pact) (1998), Athenaeum Kiadó, 2014, ford. Szieberth Ádám
• Keeping Faith (1999)
• Egyszerű igazság (Plain Truth) (2000) Athenaeum Kiadó, 2013, ford. Bihari György
• Salem Falls (2001)
• Perfect Match (2002)
• Second Glance (2003)
• A nővérem húga(My Sister's Keeper) (2004) Athenaeum Kiadó, 2006, ford. Kocsis Anikó
• Elrabolt az apám(Vanishing Acts) (2005) Athenaeum Kiadó, 2007, ford. Kocsis Anikó
• The Tenth Circle (2006)
• Tizenkilenc perc(Nineteen Minutes) (2007) Athenaeum Kiadó, 2008, ford. Kocsis Anikó
• Wonder Woman (vol. 3) #6-10 (2007. május - augusztus)
• Wonder Woman: Love and Murder (2007) (hardcover volume collecting Wonder Woman #6-10)
• Szívtől Szívig(Change of Heart) (2008) Athenaeum Kiadó, 2009, ford. Hussami Péter
• Törékeny (Handle With Care) (2009) Athenaeum Kiadó, 2010, ford. Mallász Rita
• Házirend (House Rules) (2010) Athenaeum Kiadó, 2011, ford. Mallász Rita
• Gyere haza (Sing You Home) (2011) Athenaeum Kiadó, 2012, Sóvágó Katalin
• Lone Wolf (2012)
• Vezeklés(The Storyteller) (2013), Athenaeum Kiadó, 2013, ford. Babits Péter
• Találj rám(Leaving Time) (2014), Athenaeum Kiadó, 2014,

Érdekességek

Különböző történeteiben többször is felbukkanó szereplők:

• Jordan McAffe, a fia és a felesége a The Pactben, Salem Fallsban és a Tizenkilenc percben.
• Patrick Ducharme, a detektív, feltűnt a Perfect Matchben és a Tizenkilenc percben is.
• Ian Fletcher a Keeping Faithben, és megjelenik a Change of Heartban is.
• Frankie Martine először a Salem Fallsban bukkant fel, majd a Second Glance és a Perfect Matchben is.
• Nina Frostot, a Perfect Match egyik főszereplőjét megemlítik a Tizenkilenc percben is.

(forrás: wikipedia.hu)

---

Kívncsi Szerda 135.

May 20, 2015, 3:32 am

≫ Next: Jacqueline Winspear-Maisie Dobbs és a háborús rejtély

≪ Previous: 49 éve született Jodi Picoult amerikai írónő

$

0

0

Közeleg a nyár, amikor is lehet a szabadban olvasni, akár fűben elheveredve, akár nyugágyban, vagy éppen a strandon. Nyáron van, hogy könnyedebb olvasmányokat szoktam olvasni, illetve nyári témájú regényeket.  

Nektek van olyan kedvenc olvasmányotok, ami nyáron játszódik? Akár romantikus, akár más?

Törpilla: Erich Kästner: A két Lotti című ifjúsági regény egy nyári táborbanjátszódik főleg, jól tükrözve szerintem a táborok lényegét. A könnyes-vidám történet az egymásra találás és a szülők összebékítése körül forog.

Jacqueline Winspear-Maisie Dobbs és a háborús rejtély

May 20, 2015, 9:00 pm

≫ Next: Gyereksarok 131.

≪ Previous: Kívncsi Szerda 135.

$

0

0

Azt hiszem lesz még egy könnyed nyomozós sorozat, amit olvasni fogok, ha az Ulpius-ház után valamelyik kiadó folytatni szeretné egyáltalán. Leszögezem nem azért, mert ellenállhatatlanul izgalmas volt, hanem van egy alaphangulata és egy precíz történetvezetése, ami nem volt rossz.

Az Edgar Allan Poe-díjra is jelölt írónő, Jacqueline Winspear 1955-ben született Kentben. Nem is csoda, hogy a történetet is Angliába helyezi és milyen jól teszi, mert Anglia nyomozással összekötve már eleve népszerű az olvasók körében.

A történet az 1910-es években kezdődik és a háború előtti és utáni időben ugrálva tárja elénk Maisie Dobbs életét és kalandjait. 

Egyáltalán nem zavaró tényező, ahogy csapong az időben. A kimagasló intelligenciával és tanulás utáni vágyával Maisie túlnő a korlátain és számos nehéz illetve izgalmas történést átélve jut el odáig, hogy független, fiatal nő váljon belőle.

A történet során Maisie mindvégig fejlődik, testileg és lelkileg egyaránt, ezt remekül ábrázolja az írónő. Ahogy a háború és a háború utáni jelenkor megelevenedik egy gyenge krimiszállal kerül összefűzésre egy kerek egésszé. Az írónő a háború következményeiből bontakoztatja ki a krimi vonalat, ami egyáltalán nem izgalmas és nem kelt feszültséget, sajnos. Amennyiben ez a szál jobban kidolgozott, vagy izgalamasabb lett volna biztos, hogy maga a könyv maximális pontszámot kap tőlem, mert valóban jól kigondolt és felépített volt a regény, az alapelgondolás is nagyon tetszett.

Úgy gondolom, hogy van még több is Maisie Dobbs-ban és a krimi szálban egyaránt, amit talán a következő részben már meg is fogunk kapni, mert az ígéretet ott hordozza magában a stílus és az alapötlet egyaránt ahhoz, hogy egy igazán érdekes nőcis krimi legyen.

A karaktereket pont olyan részletességgel tárja elénk az írónő, mint a történelmi hátteret és a háború szörnyűségeit vagy a gazdagok fényűző világát. Ez a részletesség agyon tetszett a regényben.

A meglepő fordulat sem hiányzik a könyvből, amikor már ott tartunk, hogy mindent tudunk Maisiről jön egy csavar, ami egy picit földhöz vág, mert nem számítunk rá. A háború alaphangulata végig megmarad a regény folyamán, a vége felé még karakteresebben vissza is köszön. Egy picit több humort én személy szerint szerettem volna érezni, mert így a sok rossz csak egyre fokozódott és nem volt olyan rész, ami elvette volna ennek az élét és picit ezáltal jobban ösztönözte volna az olvasót is arra, hogy még többet akarjon olvasni Maisie Dobbsról és nyomozásairól.

Összességében tetszett, csak nem egy ennyire komor és lehangoló krimit vártam. Ettől függetlenül az esélyt meg fogom adni, ha szembe jön a második rész is.

Fülszöveg:

Maisie Dobbs pszichológus és nyomozó tizenhárom évesen kezd dolgozni – egy elegáns londoni villában cselédként alkalmazzák. Egy nap az úrnő, Lady Rowan Compton a könyvtárban talál rá az olvasó lányra. Maisie rettegve várja az elbocsátást, ám legnagyobb meglepetésére Lady Rowan és a család barátja, dr. Maurice Blanche is támogatja a taníttatását. De a világháború keresztülhúzza Maisie számításait, és röviddel azután, hogy megkezdi tanulmányait a Girton Főiskolán, Cambridge-ben, a lány a tengerentúlon vállal ápolónői szolgálatot.

Gyereksarok 131.

May 22, 2015, 3:36 pm

≫ Next: Pünkösd és az irodalom

≪ Previous: Jacqueline Winspear-Maisie Dobbs és a háborús rejtély

$

0

0

Könyvajánló

Andrea Erne: Hajók

Kiadó: Scolar Kiadó

Megjelenés: 2012. 12.

Terjedelem: 16 oldal

Méret: 180 x 197 mm

Kötés: Keménytáblás Spirálozott

Fordította: Gulyás Lelle

Szerkesztette: Illés Andrea

A gyerekeknek ezernyi kérdésük van:
Mi történik a kikötőben?
Milyen is egy hajó?
Milyen hajók járnak a folyókon?

A Mini-sorozat 2. kötete a kikötők és hajók kalandos világába kalauzol. A kicsinyek sok mindent megtudhatnak a vízi közlekedésről, a kikötőkről, a tengerészek munkájáról és a hajófajtákról. A kötet játékosan tanítja, okosan szórakoztatja a gyerekeket.

Ismerjük meg a világot, lépésrõl lépésre – együtt, minden nap. A Mit? Miért? Hogyan? Mini sorozat a legkisebbekkel ismerteti meg környezetünk titkait. Kötetei egyszerű és szemléletes válaszokat adnak a kicsik kérdéseire. A játékos elemek, a kedves rajzok, a kinyitható ablakok és a kornak megfelelő magyarázatok a könyv minden oldalát élvezetessé teszik. A praktikus és „strapabíró” könyveket kétéves kortól ajánljuk.

Pünkösd és az irodalom

May 24, 2015, 3:21 pm

≫ Next: Kíváncsi Szerda 136.

≪ Previous: Gyereksarok 131.

$

0

0

A húsvét feltámadást hirdető örömét a pünkösd Szentlélek által való megerősítése teljesíti ki - mindez az írók és költők nemes életművéből is gyakran megcsendül.

Ez az eszmei sugárzás egybeesik a természet megújulásával; színek és csodás jelenségek egész sora varázslódik az ember szeme elé. Nem véletlen, hogy a pünkösd liturgikus színe a piros, szinte harmonizál a pompázó virágokkal és a kelő nappal, s mindez az öröm jelenlétét is hangsúlyozza.

Kárpáti Aurél, a Nyugat-nemzedék ismert író-kritikusa Néma hegedű című prózai kötetében egyik legszebb meditációját fogalmazza meg a pünkösdről. Mint hiteles forrásból, közvetlenül a pünkösdöt először említő s megörökítő Apostolok Cselekedeteiből meríti, abból is az egyik legrokonszenvesebb hangú egyéniséget, Szent Lukácsot idézi. "Miután a felhő befogadta őt szemeik elől, visszatérének Jeruzsálembe a hegyről, amely Olajfák hegyének hívatik. Mikor pedig elérkezék a pünkösd napja, mindnyájan bementek a házba, hol egybegyűlének a felső teremben. És lőn hirtelen az égből mintegy sebesen jövő szélnek zúgása és eloszlott nyelvek jelenének meg nekik, mint tűzláng, mely leszálla mindenkire közülök. És betelének mindnyájan Szentlélekkel. Így Krisztus ígérete beteljesedett: eljött az igazság és a szeretet lelke."

Ez a mondat az igazságnak és a szeretetnek a lelkéről ott él számos keresztény literátorban. Költői sorok hirdetik az igazságra való szomjúhozást és a rosszat távol tartó szeretet rendkívüli erejét az emberi életben.

Fodor András Kossuth-díjas költő más képzettársítások révén, de ugyanezt az emberi örömet és felszabadultságot érzékelteti pünkösdi versében. Amint "fölbúg az orgona: - Jövel Szentlélek! Vigyél el a nyárba,-- hol égig ér a játék palotája - szabadság otthona."

Katolikus líránk ismert alakja, Rónay György tömör, rövid sorokba sűríti az ünneppel kapcsolatos mondanivalóját. "Mintha a szél: a zúgás - betölti már a házat. - Halászok, vámosok, parasztok - nyelveken szólnak. - Ülünk, várjuk a lángot. - Nem tudjuk még, hogy láthatatlan."

Ez a láthatatlan erő itt munkálkodik a katolikus lelkek mélyén, és életre hívja mindazt a jót, amelyet a Szentlélek kegyelme folytán elérhetünk vagy megvalósíthatunk földi pályafutásunk során.

(forrás:  http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.05.19/1101.html)

Kíváncsi Szerda 136.

May 26, 2015, 4:10 pm

≫ Next: Kovács Eszter: Let's kifli

≪ Previous: Pünkösd és az irodalom

$

0

0

Ahány ember, annyi olvasási szokás. Az olvasási ütemben, a témában és lehetne sorolni az olvasáshoz és a könyvhöz kötődő szokásokat.  A könyvjelző is az egyik ilyen lehetőség.

Mit használsz könyvjelzőnek?

Kritta:  Általában a hagyományos értelemben vett könyvjelzőket részesítem előnyben, mást nem igazán szoktam a könyvbe tenni. Tudom, hogy sokan fényképet, zsebkendőt, papírfecniket és ehhez hasonló dolgokat raknak a könyvbe, vagy éppen szamárfüleznek, de nálam ezek nem igazán jönnek be. 

A kedvenc könyvjelzőm, amit a leggyakrabban használok:















koalány: Régebben kis papírfecniket használtam, illetve ami a kezembe akadt. Viszont van két mágneses könyvjelzőm is, az egyiket Sanghajból hozta nekem a kolléganőm, nagyon szép:

Kovács Eszter: Let's kifli

May 28, 2015, 3:44 am

≫ Next: Kate Furnivall: Árnyak a Níluson

≪ Previous: Kíváncsi Szerda 136.

$

0

0

Kovács Eszter vicces című könyve egy Londonban élő magyar lányról szól, az ő mindennapjait mutatja be. Kedves könnyed kis történetek kapcsodnak egymáshoz. Ne számítsatok nagy drámákra, fordulatokra, "csak" hétköznapi kis szösszenetekre, amelyek remekül ábrázolják a külföldön élő és szerencsét próbáló fiatalok érzéseit, gondolatait.

A fejezetek külön kis történeteket alkotnak, amelyekből, mint a kis mozaikokból épül fel a regény, miközben megismerhetjük, milyen is az élet Londonban - magyar szemmel.

A főszereplőnek nem tudjuk a nevét, végig "a lány"-ként szerepel a könyvben.

Vannak barátok, lakótársak, és természetesen pasik is. Shiva, a múlt, akire  visszaemlékezik, aztán jön Allan, majd végül a zenész.

Tetszett, ahogyan a könyv bemutatja, a magyar és angol nyelv vagy akár ételek közötti különbségeket. Ilyen például a magyar kifli péksütemény is, amit Angliában nem ismernek, és - mint a címben is szerepel -  a szerelmesek összebújására utal.

De van itt különös szilveszter is, Oscar nevű rózsaszín porcelánelefánt - hogy még egy-két apróságot kiemeljek.

Az is érdekes volt, amikor pontokba szedi, ki miért is megy ki külföldre. Nyelvet tanulni? Pénzt szerezni? Valaki után megy, vagy éppen menekül valami elől? Vagy - véleményem szerint - egy szebb jövő reményében? Holott tudjuk, ott sem kolbászból, akarom mondani szoszidzs-ből van a kerítés.

A regény, mint megtudtam, a "Magyarok külföldön" sorozat első kötete. Így még számíthatunk folytatásra - más országok tapasztalatairól is. Kíváncsian várom!

A könyvet köszönjük az Athenaeum Kiadónak!

A hivatalos ajánló:

Van egy lány. Londonban él, egy cukormázas városban, melynek színpompás felszíne csupa meglepetést rejt. Különös barátságok és édes-bús szerelmek szövődnek itt, a honvágy hazájában, a már nem is olyan új otthonban.Egy kivándorlás ismerős, mégis líraian egyedi története egy lányról, no meg például a brit fiúról, aki hozzábújva félig magyarul, félig angolul azt suttogja a fülébe: let' s kifli!

Kate Furnivall: Árnyak a Níluson

May 28, 2015, 9:00 pm

≫ Next: Gyereksarok 132.

≪ Previous: Kovács Eszter: Let's kifli

$

0

0

Megtalálom. Bármibe kerül is. Jessica Kenton az éjszaka közepén kisöccse rémült sikolyára ébred, s mikor másnap reggel nem találja őt a szobájában, csak annyit mondanak a szülei róla, hogy elment. Soha többé nem beszélnek róla. Húsz évvel később, Jessie-t ugyanaz a rémálom gyötri. Valójában sosem heverte ki, hogy gyerekkorában elszakították imádott öccsétől… és most eltűnik másik testvére is, a régészettel és egyiptológiával foglalkozó Timothy. Jessie elhatározza, hogy ezúttal akár élete kockáztatásával is megtalálja a testvérét. Tim misztikus, mások számára megfejthetetlen nyomokat hagy nővérének, melyek a gyönyörű és lázongó Egyiptom veszedelmes sikátoraiba és sivatagába vezetnek. Szerencsére Sir Montague Chamford, az elszegényedett arisztokrata felajánlja a segítségét a szorult helyzetben lévő lánynak. Kairó és Luxor árnyas utcáin, s a sivatag engesztelhetetlen pusztaságában azonban a bosszú is lecsapni készül rájuk.Lebilincselő történet családról, testvéri szeretetről, szerelemről és bátorságról, hazugságról és kalandról.

A történetet a fülszöveg nagyon jól összegzi, talán nem is érdemes mélyebben belemenni, ezért nem fogom elmesélni a teljes cselekményt, maradjon némi meglepetés is.


Van egy olyan hely a városban, ahol sikerkönyveket lehet kikölcsönözni, vagy éppen sikerkönyveket olcsóbban megvenni mindezt csak azért, mert előttünk már páran elolvasták. Nincs ezzel semmi baj, mert ettől függetlenül még szép állapotú könyvek ezek és a lényeg, hogy viszonylag új megjelenések. Az első látogatásom eredményeként ebben a kölcsönző/könyvesboltban hazajött velem Kate Furnivall-tól az Árnyak a Níluson c. regénye.


Fel voltam dobva a szerzeménytől, imádtam a borítóját, de egy ideig itt meg is állt a kapcsolat köztem és a könyv között. Felkerült a polcra és csak nagy sokára jött el a pillanat, hogy belekezdjek. Igaz, hogy a történet csábítónak tűnt, ennek ellenére mégis húztam-halasztottam az olvasást, pedig az írónő a kedvenceim között van, mivel az általa írt történetek rejtélyesek, történelmi szálakkal bőven át vannak szőve és általában teljesen el lehet merülni a regényeiben.

Ilyen kép készült akkor amikor olvastam a könyvet. Egy forró habos kakaóval a legtökéletesebb.


                                              

Véleményem

Ennél a könyvnél picit beigazolódott a félelmem, mert nem nyűgözött le annyira, mint amennyire vártam volna. 

A történet az elején felborzolja a kedélyeket, egy olyan momentummal indul, ami utána végig fogva tart és szerintem egy picit el is viszi a történetet Georgie irányba, holott tudom, hogy ez a szál direkt az egyik figyelemfelkeltő része a regénynek, de valahogy én egy picit soknak és vontatottnak éreztem azt, ahogy Georgie-t és az ő fura szokásait, valamint a köré szőtt rejtélyt megismerjük.

Jessica Kenton ezzel szemben egy roppant belevaló, szerethető szereplő, aki bátor, elszánt és egy igazi amazon az 1930-as években, ahol a nőkre még koránt sem ez a fajta tettvágy volt a jellemző. Ez a nő mindent bevállalt, azért, hogy kiderítse mi történt azon a bizonyos reggelen, amikor az egész élete megváltozott és mindez végig kísértette a gyermekkorát. 

A végén találkozik a regény két fő szála, de addig sok izgalom, romantika, bánat és a gyönyörű Egyiptom kíséri végig a szereplőket és minket olvasókat is..

Úgy éreztem, hogy az írónőhöz az Oroszországban játszódó regényei közelebb állhattak, mert a történelmi szál azoknál sokkal erősebb volt, én személy szerint jobban el tudtam bennük mélyülni.

Ennél a regénynél viszont érdekes volt, hogy annak ellenére, hogy két szálon futott a történet mégis végig azt éreztem, hogy egy kerek egészet alkot, ami az egyik részből hiányzott azt a másikkal kiegészítette. Mindjárt mondom is, hogy hogyan értem ezt. Jessica részéről igen erős volt a kaland és a romantika, míg Georgie részéről az egyén pszichéje került előtérbe, az adott szereplő agyába nyertünk bepillantást, ami néha lenyűgöző, néha pedig kimondottan félelmetes volt. Annak aki találkozott már beteg emberekkel talán picit könnyebben megy ezen részek megértése, mert rendkívül jól felépítve tárja elénk Georgie tekervényes és néhol elképesztő gondolatait, érzéseit.

Nekem Georgie egyértelműen kicsit sok(k) volt, míg Jessica-t kimondottan szerettem, vele könnyebben ment az azonosulás és csodáltam azért, hogy valóban következetesen végigvitte a kitűzött célt, nem hátrált meg egy pillanatra sem. 

Egyiptom a könyv alapján még jobban felkeltette az érdeklődésemet, igazán hangulatosak voltak a leírások, de sajnos ettől még a regény a középszerűségbe süllyedt, annak ellenére, hogy a vége egész izgalmasra és fordulatosra sikerült. Nem is haladtam ennek megfelelően túl gyorsan a könyvvel, bár bevallom volt egy-két oldal amit át is ugrottam, mert annyira nem kötött le az adott pillanatban, ettől függetlenül nem vesztettem el az érdeklődésemet az írónő könyveivel kapcsolatosan, mert bízom abban, hogy lesz egy olyan regénye is, amikor a történelmi hátteret és az izgalmat is a lehető legjobban fogja ötvözni.

Nekem a magyar kiadás borítója tetszik a legjobban, hoztam egy kis ízelítőt a külföldi kiadások borítóiról is, amik szépek ugyan, de mégsem sikerült azt a hangulatot megteremteniük, amit a magyar verziónak.

Értékelés: 5/3,5

---

Gyereksarok 132.

May 29, 2015, 8:11 pm

≫ Next: Várható megjelenések 2015. június

≪ Previous: Kate Furnivall: Árnyak a Níluson

$

0

0

Gyermeknap

A gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A nemzetközi gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és különösen volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZáltal létesített egyetemes gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye.

Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még gyermekhétnek hívták), 1950óta már csak egy napig tart és májusutolsó vasárnapján tartják.

Nemzetközi gyermeknap

A nemzetközi gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában (de nem mindenhol) június 1-jén. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd később a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben. Nem világos, miért pont június 1-jét választották ki.

Egyetemes gyermeknap (Universal Children's Day)

Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta (836(IX). határozat), hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.

Gyermeknap a budapesti Városligetben

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Budapest Főváros Önkormányzatával közösen már 1990 óta, azaz 25 éve minden évben megrendezi kétnapos, ingyenes gyermeknapi rendezvényét a budapesti Városligetben. A programra idén május 30-31-én kerül sor. Az idén 25 éves Gyermekmentő Szolgálat közhasznú karitatív szervezetként fontosnak tarja, hogy a hátrányos helyzetű, rossz anyagi körülmények között élő gyerekek és családjaik belépődíj fizetése nélkül, színvonalas, kulturált programokon tudjanak részt venni. Sokuknak erre egész évben csak itt nyílik alkalmuk. A már hagyományos és igen népszerű programra tavaly közel 400 000 gyermek és felnőtt látogatott ki a Városligetbe.

Ízelítő a programkínálatból:

- Gyermekmentő Szolgálat Gyermekszínpada, május 31., vasárnap, 10-19 óra között.
A Nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulata, Pál Dénes, a Kolompos, a MintaPinty és a Réparetekmogyoró együttesek lépnek fel.

- Nemzetek Utcája, május 31., vasárnap, 10-18 óra között. A programon számos nagykövetség, kulturális intézet mutatja be országa kulturális és gasztronómiai sajátosságai, szokásait. A színes program idén is táncos, zenés műsorokkal egészül ki a Nagykövetségek Színpadán.

- Nagykövetségek Színpada, május 31., vasárnap, 10:40-16:00 óra között. - A német Lochberg Regionális Tánccsoport, a csíkszentdomokosi, az indonéz és a tatár gyerekek előadásai, az Alfavit Alapítvány népi együttese (Oroszországi Föderáció), Cuecas néptáncbemutató (Chile), valamint latin-amerikai koncertek Luis René Pérez Alcoreza (Bolívia), José Rafael Zambrano Acosta (Venezuela) és Alex Torres Vargas (Peru) előadásában. A vasárnapi programot a Scolar Kiadó és a FIVE csapatának vendége, az MDC zenekar koncertje zárja.

- Gyermekmentő Szolgálat Kisszínpada (Napozórét), május 30., szombat, 10:40-18:00 óra között. A Budapesti Operettszínház művészei, Katus Attila, a Magyar Honvédség katonazenekarai, az Aranyszamár Színház és a Réparetekmogyoró együttes lép fel. A Zuglói Filharmónia zenekar programját a Vader1.hu jelmezes csapata színesíti.

- Biztonságos Internet Sátor, május 30-31., szombat-vasárnap, 10-19 óra között. A Biztonságos Internet Program (SIP) sátrában a biztonságos internethasználat témakörébe tartozó számítógépes és kvízjátékokkal, vetélkedőkkel, tanácsadással és felvilágosító előadással várunk minden érdeklődőt. A programot a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt,  az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a HP Magyarország, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkársága, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az Okosdigitális Program és a UPC Magyarország támogatja.

- Lovasterápia bemutató, május 31., vasárnap. A Magyar Lovasterápia Szövetség munkatársai és a gyerekek a nagyközönség számára három alkalommal tartanak lovasterápiás bemutatót 11.00, 14.00 és 16.00 órai kezdettel.

- OTP Bank Gyermeknapi Focikupa, május 30-31. Focibajnokság általános iskolások részére.

- Fogászati szűrés a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és az OTP Bank Fogászati szűrőbuszában,május 30-31., 10-19 óra között. Ingyenes gyermekfogászati szűrés. A bátor gyerekeket a fogászati busz mellett arcfestés és sok-sok ajándék várja.

- Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Nőgyógyászati szűrőkamionja, május 30-31., szombat-vasárnap, 10-19 óra között. A szűrőállomáson orvosi szaktanácsadás és tájékoztatás zajlik.

- Babarét és Várkör: A három évesnél kisebbek megpihenhetnek a Gyermeknap forgatagában, és fejlesztőjátékokkal játszhatnak az árnyas fák alatt.

- Véradás! A Magyar Vöröskereszt véradásra vár minden 18 és 60 év közötti önkéntest. Az ingyenes véradás helyszíne május 30-31-én 11.00-16.00 óráig a Vajdahunyad sétányon, a Babarét mellett. A regisztrációhoz személyi igazolvány, lakcímkártya és TAJ-kártya szükséges!

- MoKi gyermeksátor a biztonságos közlekedésért, május 30-31, szombat-vasárnap: A Mercedes-Benz által indított MobileKids (MoKi) program játékos formában hívja fel a 4-10 éves korosztály figyelmét a biztonságos közlekedés fontos kérdéseire, illetve szórakoztató módon tudatosítja a gyerekekben azokat a közlekedési magatartásformákat, melyek az önálló közlekedéshez szükségesek. A program megújult honlapja számos érdekességgel, online játékkal várja nem csak a gyerekeket!

- Dog CHOW KutyaSport Majális, május 30-31, szombat-vasárnap: idén a Gyereknapon rendezik meg a kétnapos Európa Bajnokságot, melyre több mint 10 országból várhatóak a négylábú sportolók. Az egész napos kutyás sportversenyek, bemutatók és gyerekprogramok mellett a gazdik kutyadietetikushoz és kutyakozmetikába vihetik kedvenceiket, és kipróbálhatják a Dog Diving medencét is, amiben a verseny házigazdája, Barabás Évi segíti őket.

A széles programkínálat mellett vásárosok és kereskedők különleges, kedvező árú portékákkal várják a látogatókat.

A részletes program 2015. május 27-től a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat honlapján.

(Forrás. wikipedia.hu és http://www.programturizmus.hu/ajanlat-varosligeti-gyereknap-gyermeknap-budapest.html)

Várható megjelenések 2015. június

May 31, 2015, 8:59 pm

≫ Next: 102 éve született Sőtér István író, irodalomtörténész, esszéista

≪ Previous: Gyereksarok 132.

$

0

0

Várható megjelenések júniusban /Könyvhéttel egybekötött/

Várható megjelenés 2015.06.01. Allison Pataki: Sissi

1853-at írunk, a Habsburgok Európa leghatalmasabb uralkodó családja. Ferenc József birodalma Ausztriától Oroszországig és Németországtól Olaszországig terjed – a császár pedig fiatal, gazdag, és házasodni kész.

A tizenöt éves Erzsébet – Sissi – bajor hercegnő a Habsburg-udvarba utazik nővérével, aki a császár kiszemelt menyasszonya. De megérkezése után hamarosan váratlan dilemmában találja magát: végzetesen és ellenállhatatlanul beleszeret a nővére vőlegényébe, aki viszonozza érzelmeit. Ferenc József, akit elbűvöl Sissi nyitott természete, bájos, energikus szelleme, és persze lenyűgöző szépsége, megszegi adott szavát, és kinyilvánítja szándékát: Sissit akarja feleségül venni.

Európa egyik legalattomosabb udvarába csöppenve Sissinek fogalma sincs róla, milyen harcok, veszélyek – és kísértések – leselkednek rá. Alaposan felforgatja a politikai és családi viszonyokat, mert meg akarja nyerni – és tartani – a császár szerelmét, a népe és a világ szeretetét.

Allison Pataki regénye bepillantást enged a történelem egyik legérdekesebb uralkodó családjának hálószobáiba és tárgyalótermeibe, új megvilágításba helyezve a csillogó Habsburg-birodalmat és annak legigézőbb, megszeretettebb „tündérkirálynőjét”.

Várható megjelenés 2015.06.04. Jennifer L. Armentrout: Opposition-Ellenállás (Luxen 5.)

Katy tudja, hogy a luxenek érkezésének éjszakáján a világ megváltozott. Nem hiszi, hogy Daemon örömmel fogadja a saját fajtáját, hiszen a luxenek azzal fenyegetőznek, hogy minden embert és hibridet kiiktatnak a földön. Azonban a jó és a rossz közötti választóvonal elmosódott, a szerelem pedig könnyen a végzetévé – mindannyiuk végzetévé válhat.

Daemon mindent megtesz, hogy megmentse, akit szeret – akkor is, ha ez egyenlő az árulással.

Egy valószínűtlen ellenséggel kell társulniuk, hogy esélyük legyen túlélni az inváziót…

Várható megjelenés 2015.06.04. Papp Dóra: Tükörlelkek (Tükörlelkek 1. )

Kriszti és Orsi nem is lehetnének különbözőbbek. 

A végzős Péterfi Krisztina mintadiák. Színötös mindenből, illemtudó, népszerű lány, a szülei szeme fénye. Legalábbis kívülről ez látszik. Olyan titkai és gondolatai vannak, amelyeket még önmagának sem mer bevallani, nemhogy a szüleinek vagy a környezetében bárkinek is. De, mint tudjuk, a titkok egyfolytában azért küzdenek, hogy előbb-utóbb felszínre kerülhessenek… 

Fekete Orsolyát úgy becézik: Tragédia. Ő az a lány, aki a saját rettenetes, kibírhatatlan stílusába és az üvöltő metálzenébe menekül a problémái elől. A lány, akinek mindenki ismeri a titkát, de a teljes igazságot csak ő és a legjobb barátja, Eszter tudja. A lány, aki verekszik, cigizik, káromkodik, és úgy általában háborúban áll az egész világgal, és aki hosszú évek óta küszködik az egyszerű emberi kapcsolatokkal. De ez változhat, csak kell valaki, aki segít neki ebben…

Várható megjelenés 2015.06.04. Arthur Madsen: Shamala bosszúja (Five 2.)

Újra egy varázslatos kaland veszi kezdetét, amelyben harcok, cselszövések, titkok és árulások kísérik hőseink útját, de vajon a barátságok elég erősek ahhoz, hogy minden próbát kiálljanak?

A FIVE 2 egy csodálatos mese egy másik világról, ahol csak egy dolog biztos, és ezt a gyerekek is tudják: a sorsuk végérvényesen eldőlt, és már semmi nem lesz ugyanolyan, mint régen.

Várható megjelenés 2015.06.04 Moskát Anita: Horgonyhely

Egy birodalomban, ahol a föld oda köti az embert, ahová megszületett, csak azoknak van reménye a vándorlásra, a kereskedelemre és a hatalomra, akik várandósak. Ebben a nők uralta, különös mágiával átitatott világrendben három rendkívüli személy keresi a kitörés lehetőségét. 

A könyvtárhajójához kötött Vazil titokban az egyenjogúság eszméjét hirdeti és a nők vándorlásának okait kutatja, hogy egy napon mindenki szabad lehessen. Lánya, Helga azonban szabadulna a hajótól, ahová születése óta kötődik, ezt pedig csak egyféleképpen teheti meg: ha teherbe esik, minél előbb. Lars a föld férfiak számára tiltott mágiáját űzi, ami által különleges hatalomra tesz szert – ez pedig az egész világukat felforgathatja. 

Moskát Anita merész témát feszegető, lenyűgöző regénye felülbírálja az előítéleteket, és egy sötét és kíméletlen történeten belül keresi a választ a kérdésre, hogy mi a szabadság és a mások feletti uralom ára.

Várható megjelenés 2015.06.04. Neil Gaiman: Felkavaró tartalom

Új novelláskötetében Neil Gaiman a maszkjainkat lerántva próbálja feltárni sebezhető, igazi énünket. Finom humora és borzongató képzelőereje olyan novellákat eredményez, melyeket újra meg újra el akarunk olvasni.

A Fekete kutya című, eddig sehol máshol nem olvasható történet az Amerikai istenek világában játszódik, és Árnyék kalandjait szövi tovább. A gyűjtemény többi része is hasonlóan varázslatos: Gaiman számos stílust és műfajt – horror- és kísértettörténet, science-fiction és tündérmese, tanmese és vers – felvonultatva deríti fel az emberi érzések, élmények és tapasztalatok birodalmát. Egy novella az Óceán az út végén mellé, egy öregkori Sherlock Holmes-rejtély, egy közösségi média inspirálta kisprózafüzér és további húsz írás található a kötetben, mely méltó párja a Tükör és füstnek és a Törékeny holmiknak.

Várható megjelenés 2015.06.05. Brenda Joyce: Az ígéret

Alexi de Warenne egy alkalommal rekordidő alatt teszi meg hajóján az utat Kínából hazafelé, ám öröme hamar szertefoszlik. A dicsőséges visszatértét ünneplő fogadáson elbűvölő gyerekkori barátnője, Elysse O'Neill flörtölni kezd Alexi tengerésztársával, amivel láthatóan őt akarja büntetni hosszú távolléte miatt. Később rajtakapja a párt, amint Elysse kétségbeesetten szabadulni próbál a férfi karjából, s bekövetkezik a tragédia. Alexi napokon belül feleségül veszi a lányt, hogy megmentse a becsületét, de nyomban el is hagyja, hogy új életet kezdjen. 

Elysse de Warenne a londoni társaság kedvelt alakja szellemességével, kecsességével, bájával, de mindvégig nyomában jár a pletyka, miszerint nem más, mint egy oltár előtt faképnél hagyott feleség. Senki előtt nem fedi fel az igazságot, hogy már hat éve nem látta a férjét, és hogy valójában el sem hálták a házasságot. Amikor aztán Alexi váratlanul visszatér Angliába, Elysse minden tőle telhetőt elkövet, hogy elnyerje a szívét és kivívja a helyét az életében.

Várható megjelenés 2015.06.26. Tiffany Reisz: A Szent

Eleanor Schreiber egy zavarodott, zabolátlan tizenéves lány, aki megesküszik, hogy soha többé nem lép templomba. A lázadó tini azonban találkozik Stearns atyával, aki örökre megváltoztatja az életét. Már semmi nem állhat annak útjába, hogy az legyen, amit a sorsa diktál neki: Nora Sutherlin, az ismert erotikus regényíró, egyben Manhattan legismertebb dominája…

102 éve született Sőtér István író, irodalomtörténész, esszéista

June 1, 2015, 3:16 am

≫ Next: Jessica Day George: Éjféli bál

≪ Previous: Várható megjelenések 2015. június

$

0

0

Sőtér István (Szeged, 1913. június 1.– Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjasíró, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár. Felesége, Jász Veronika grafikus-iparművész.

Életpályája

Apja, nagybátyja az I. világháborúban meghalt, anyja és nagyaanyja nevelte. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1931-1935 között a budapesti Eötvös Collegiumtagja, francia–magyar–német szakon. 1935-1936 között a párizsiÉcole Normale Supérieureösztöndíjasa volt. 1936-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa volt. 1936-1939 között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; 1939-1945 között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). 1945-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd 1946. augusztus 1-jétől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, 1947. június 1-jétől vezetője. 1948-1952 között a szegedi egyetem tanára, 1952-től az 1960-as évek végéig az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 1953-1956, 1963-1966 között rektora volt. 1956-ban oktatásügyi-miniszter helyettesként dolgozott. 1957-1983 között, nyugállományba vonulásáig az MTAIrodalomtörténeti Intézetének igazgatója volt, ehhez kapcsolódóan az 1974-ben indított Literaturacímű irodalomelméleti folyóirat első szerkesztőjeként (1974-1985) is működött. 1960-1969 között a Magyar PEN Clubelnöke, 1970-1973 között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a Sorbonne doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár 1949-1960 között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlébenés a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját 1947-ben. 1. a Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a Veszprémi Petőfi Színház vitte színre 1985. március 22-én. Fordította Hemingway, Emily Brontë, Graham Greene, Thyde Monnier regényeit.

Művei

• Fellegjárás (regény, 1939, 1977)
• Francia szellem a régi Magyarországon (tanulmány, 1940)
• Kelet és nyugat határán (Kodolányi Jánossalés Várkonyi Nándorral, 1941)
• Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1941)
• Jókai Mór (1941)
• A templomrabló (regény, 1943)
• Két iskola (esszé, 1944)
• Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1944)
• A kísértet (regény, 1945)
• Magyar-francia kapcsolatok (monográfia, 1946)
• Játék és valóság (esszék, 1946)
• Budai átkelés (elbeszélés, 1946)
• Bűnbeesés (regény, 1947)
• Hídszakadás (regény, 1948)
• Négy nemzedék (antológia, 1948)
• Sötétkamra (elbeszélés, 1948)
• Egy özvegyasszony élete (elbeszélés, 1951)
• A szegedi textilkombinát (elbeszélés, 1951)
• Eötvös József (tanulmány, 1951, monográfia, 1953)
• Romantika és realizmus (válogatott tanulmányok, 1956)
• Világtájak (tanulmány, 1957)
• Madártávlat (útirajzok, 1959)
• Édenkert (elbeszélés, 1960)
• Nemzet és haladás. Irodalmunk Világos után (monográfia, 1963; 2. kiadás: Világos után, 1987)
• A magyar irodalom története I.-VI. 1964-1966
• Álom a történelemről. Madách Imreés Az ember tragédiája (1965)
• Tisztuló tükrök. A magyar irodalom a két világháború között (tanulmány, 1966)
• Vacsora Carmelben (útinapló, 1968)
• Az ember és műve (tanulmány, 1971)
• Az elveszett bárány (regény, 1974)
• A sas és a serleg. Akadémiai arcképek (tanulmány, 1975)
• Bakator (összegyűjtött kisregények, elbeszélések és drámák, 1975)
• Werthertől Szilveszterig (tanulmány, 1976)
• Évgyűrűk (visszaemlékezés, 1976)
• Tiszta Emma (elbeszélés, 1978)
• Budai Oroszlán (regény, 1978)
• Komoly ének (elbeszélés, 1984)
• Bárányt szoptató Oroszlán (regény, 1988)
• A magyar irodalom története 1945-1975 (u.n."SÓSKA", mint szerkesztő) 1981-1988

Műfordításai

• Emily Brontë: Üvöltő szelek. Budapest: Athenaeum. 1940.
• Graham Greene: Hatalom és dicsőség. Budapest: Athenaeum. 1941.
• Charles Dickens: Nehéz idők. Budapest: Franklin. 1942.
• Ernest Hemingway: Akiért a harang szól. Budapest: Révai. 1945.
• Pearl S. Buck: Sárkányivadék. Budapest: Palladis. 1946.
• Thornton Wilder: Sorsom az ég. Budapest: Élet. 1947.
• W. M. Thackeray: Hiúság vására. Budapest: Szépirodalmi. 1950.

Díjai, kitüntetései

• Magyar Köztársasági Érdemrend (1948)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
• az Ordre des Arts et Lettres tiszti fokozata (1974)
• A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983)

(Forrás: wikipedia.hu, a kép: mek.oszk.hu)

Jessica Day George: Éjféli bál

June 1, 2015, 3:56 pm

≫ Next: Kíváncsi Szerda 137.

≪ Previous: 102 éve született Sőtér István író, irodalomtörténész, esszéista

$

0

0

Kiadó:KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.

Oldalak száma:282

Borító:CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS

Súly:460 gr

ISBN:9789632455211

Nyelv:MAGYAR

Kiadás éve:2011

Sorozat:VÖRÖS PÖTTYÖS KÖNYVEK

Fordító: Szakál Gertrúd

Átok ül a tizenkét lánytestvéren. Rose hercegnő a legidősebb közülük, akik arra kárhoztattak, hogy mélyen a föld alatt, a gonosz Kőbezárt király palotájában táncoljanak minden éjjel. Születésüktől kezdve sújtja őket az átok, és csak a halál adhatja vissza a szabadságukat. Rose azonban találkozik Galennel, egy fiatal, katonából lett kertésszel, aki nem veti meg a kalandot, és épp olyan elszánt, akárcsak Rose, és a szabadság egyszeriben nem is tűnik olyan elérhetetlennek. Hogy legyőzzék a királyt és sötét udvartartását, szükségük lesz egy láthatatlanná tévő köpenyre, egy fekete gyapjúláncra, melyet bűvös ezüst kötőtűkkel kötöttek, és mind közül a legkritikusabb hozzávalóra - az igaz szerelemre. A Széttáncolt cipellők című mese újrafeldolgozásával Jessica Day George ismét megmutatja, milyen mesterien alkot valami teljesen újat egy történetből, amelyről csak hittük, hogy ismerjük.

"Sok minden tetszett ebben a regényben - például az elbűvölő meseszerűség -, de azt hiszem, legnagyobb hatással a kötögető főhős volt rám. Mégis hányszor bukkan az ember a világirodalomban olyan férfias férfiakra, akik - mellesleg - maguk kötik a zoknijaikati" - Becky Laney - Becky's Book Review — Kirkus Reviews

○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○○

2012. január végén olvastam még el ezt a könyvet az egyik ismerősöm ajánlására úgy, hogy se a könyvről nem hallottam, se a történet alapjául szolgáló Grimm: A széttáncolt cipellők című mesét nem olvastam, nem ismertem. Hiába, hogy mások által ismert volt az alaptörténet, én tényleg nem olvastam azt sem, azt se tudtam, hogy létezik ilyen Grimm mese, így teljesen új volt a történet.

Igaz, kicsit megkésve írok e könyvről, de jobb később, mint soha. :-)

Nagyon kedvelem azokat a regényeket, amiknek az alapja ismert mese, történet, mint például Alex Flinn: Csók, pont jókor alapja a Csipkerózsika, Sarah Blakley-Cartwright: A lány és a farkas alapja pedig a Piroska és a farkas. Ezeket egyszerűen imádtam, de viszont az Éjféli bál nem nyerte el a tetszésemet. Sokan könnyed, bájos, szerethető könyvnek tartják, de én olyan lagymatag, átlagos történetnek gondolom, semmi extrával, igaz, a könyv borítója tényleg szép. Igaz, most lehet, sokan elgondolkodnak azon, hogy így évek múltán hogyan tudok vélekedni egy könyvről, véleményt mondani róla, de bennem minden elolvasott könyvről az érzés, a gondolatok megmaradnak. Tündérmeseként is emlegették ezt a könyvet, de engem nem ragadott meg ilyesmi, semmi egyedi fordulatot, semmi izgalom, semmi figyelemre méltó dolog nem történt szerintem e regényben. Sajnos, engem nem varázsolt el ez a könyv. 

Néhány idézet a könyvből:

„– Miért vagy csupa víz? – nézett rá Orchidea fontoskodón.
– Nem vagyok csupa víz – tiltakozott ismét Rózsa. – Belenyúltam az egyik szökőkútba.
– És beledugtad a fejedet, a másik karodat és a vállkendődet is – mutatott rá Orchidea.” (48. oldal)

„Nos, felség, nem tagadom, jóképű vagyok, de aligha hibáztathat, ha tetszetős külsőm látványa  olyannyira lenyűgözte, hogy azonmód ájultan rogyott össze – felelte kényeskedve.”

„Szereti a rózsákat, RÓZSA?"

„De hát hogyan győzedelmeskedhet az ember, ha nem ismeri az ellenséget?”

„Nos, felség, nem tagadom, jóképű vagyok, de aligha hibáztathat, ha tetszetős külsőm látványa olyannyira lenyűgözte, hogy azonmód ájultan rogyott össze.” (93. oldal)

„Vajon le lehet olvasni az arcáról, hogy megátkozták? Fáradtnak tűnt, de ezt természetesnek tekintette. Vajon az átok – amely rajta, a testvérein és az anyján ült –, képes nyomot hagyni az emberben?” (44. oldal)

„Rózsa öntudatlan állapotban volt, lázálmában ezüst fákról és arany csónakokról beszélt, amelyek az árnyékok taván úsznak.”

„Amikor az ablakban állt, romantikusan sápadtnak és karcsúnak tűnt, de így közelebbről nézve túl vékony volt, arca beesett, szemét sötét karikák árnyékolták.”

„Sose feledd: ha alkut kötsz velük, az odalenn élőkkel, annak mindig meglesz az ára!”

„Lónyerítésre emlékeztetőnevetését félbeszakította a fájdalmas kiáltás, amely a herceg szájából tört elő, amikor belenyúlt egy tövisbe.”

Azoknak ajánlom e könyvet, akiket érdekelnek olyan könyvek, amik ismert történet az alapja!

Kíváncsi Szerda 137.

June 2, 2015, 3:53 pm

≫ Next: Hazáig jöttek velünk májusban

≪ Previous: Jessica Day George: Éjféli bál

$

0

0

Előfordul, hogy nem minden könyv úgy sikerül, amiből úgy gondolja az olvasó, hogy sikerlistás, közönségkedvenc könyv.

Melyik az a könyv, amelyről azt kívánod, hogy bár ne lenne folytatása?

Törpilla: Eddig nem volt szokásom saját kérdésemre is válaszolni, de ez a kérdés azt hiszem, megköveteli. J

E. L. James: A szürke ötven árnyalata című könyv számomra az a könyv, aminek bárcsak ne lett folytatása, mert annyira nagyon borzalmasnak tartottam már az első részt is.

A magyar megjelenése évében, 2012-ben olvastam ezt a könyvet, ami akkor és azóta is nagy sikernek örvend. Személy szerint nem értem, hogy miért lett ekkora siker. Ennek röviden az oka: szerintem egy nagyon borzalmas könyv. Olyannyira borzalmasnak, hogy végig se olvastam, hanem a 160. oldal környékén abbahagytam.

Mi lehet annak az oka, hogy az enyhén pikáns romantikus művek, most ekkora népszerűségnek örvendenek?

Nem értem, hogy miért lett ekkora siker. A könyv szerintem unalmas és idegesítő egyszerre.

A nők tagadhatatlanul imádják a romantikát, az erotikát, amit nem mindig kapnak meg. Okolhatjuk a férfiakat is ezért, (más a genetikájuk, más kódot hordoznak - olvassuk számos magazin oldalán) de a női igény is valahol elvész a mindennapi rutinban, fáradtságban, megszokásban. Másik oldalon, pedig a tehetem - e, ezt vagy azt a szexben, mit tehetek, ami nem tabu, vagy éppen, hogy az… Hogyan számolok el magammal, a lelkiismeretemmel, mit kezdek a gátjaimmal, stb. belső kérdéskörrel húzzák vissza vágyaikat a nők. Az erotika, a merész, a mindennapi rutintól elszakadó érzékiség, a saját test megismerésének lehetősége sejlik az ilyen típusú könyvekben, ez az oka az egyre terjedő sikerüknek. 

Ehhez az E. L. James regényhez közel három éve volt „szerencsém”. Azért tettem idézőjelbe, mert borzalmas könyvnek tartom. Azóta emiatt a könyv miatt kicsit félek is, hogy ha hasonló témájú könyv milyen lesz, kicsit pesszimistán is állok hozzá. A rossz tapasztalataim ellenére azóta csak jobb könyvek akadtak a kezembe.

Adri könyvmoly:

Suzanne Collins: Az éhezők viadala 

Hogy miért? Az első részt nagyon szerettem. Utána a második rész már jóval gyengébbre sikerült. A harmadik könyv miatt már egyenesen dühös voltam, annyira rossz volt az elsőhöz képest. Az Éhezők viadala mesterien működött volna a folytatások nélkül is!

Hazáig jöttek velünk májusban

June 4, 2015, 11:57 pm

≫ Next: Gyereksarok 133.

≪ Previous: Kíváncsi Szerda 137.

$

0

0

Májusi beszerzéseink

kritta:

Május az aranyat érő esővel nekem jó pár könyvet is hozott, szerintem elég szép kis kupac jött össze:

Gyereksarok 133.

June 6, 2015, 6:03 am

≫ Next: Tiffany Reisz A szent

≪ Previous: Hazáig jöttek velünk májusban

$

0

0

A könyv és a gyerek

Úgy gondolom, hogy a mai gyermekekkel hamar el kell kezdeni az olvasásra nevelést, megismertetni a könyvvel, mert a későbbiekben így lesz fogékony az olvasásra, a könyvek forgatására. 

A számítógépes játékok és az internet – főleg a közösségi és a csevegőoldalak – elég rég „tartják fogva” a mai iskoláskorú fiatalokat. Ennek egyik következménye, hogy bizony sokan elfelejtenek vagy meg sem tanulnak hosszabb szövegeket, újságot, könyvet olvasni és az olvasottakat valóban megérteni. (Egy felmérés szerint itthon mindössze 500 ezer 15 és 18 év közötti ifjú forgat nyomtatott sajtóterméket.)

Kosztolányi szerint: A gyerekeknek olvasniuk kell, nem sokat kell, hanem jót kell olvasni.

Meg kell ismertetni a gyermeket az olvasással. Az olvasástanításnak két kulcskorszaka van.

A 6 éves kor előtti időszak= a gyerek még nem olvas: Itt dől el, hogy a gyerek megtanul-e a hallott szavakból belső képi  világot teremteni. A gyermek kapcsolatát a könyvekkel az első találkozás dönti el. A könyv és az irodalom szeretetének kibontakoztatásában, valamint a vizuális képességek alakításában óriási szerepe van az illusztrációnak, és a szép könyvnek.
A gyermeket az irodalomhoz a könyvekhez a képes könyv vezeti el. Ez a könyv számára még csak játék. Az illusztrációkat elevennek véli. A képek ismerősek számára, örömöt nyújtanak, élményeket  idéz fel. Fontos, hogy a már stílusa, hangulata, a mondanivaló, és az illusztráció összhangban legyen egymással.

Bölcsődében fontos a mondókázás -> Komáromi Gabriella szerint: az ember élete során sohasem él olyan szoros és intenzív kapcsolatban a verssel mint gyermekkorában. A vers a gyermek mindennapos közege. Ha sír, verssel, dallal nyugtatják. Nem értelmet- érzelmet keres a versben, hanem hangulatokat él át.

A versek mellett élvezettel hallgatja a gyermek a rövid meséket, elbeszéléseket, amelyek önmagáról vagy hasonló korú gyermekről szólnak.

3-4 éves korban bővül olyan meséknek a száma amelyek nem csal állatokról szólnak, bonyolultabb a cselekmény, szereplők száma bővül.

Az elbeszélések vonzereje sem csökken.

5 éves gyermek: a nyelvi humor iránti érzékenység is megfigyelhető.

Lázár Ervin szerint: A gyermek és a neki mesélő szülő között olyan kapcsolat teremtődik amely nélkül nem érdemes élni és azt a szülőt aki nem tudja h milyen fontos ez, rá kellene kényszeríteni arra , hogy meséljen  a gyermekének.

Majdnem teljesen mindegy, hogy mit mesélünk és hogyan, akár felolvashatunk, vagy népmesét mondhatunk, mondhatjuk fejből, vagy akár ki is találhatjuk.

Az a fontos, hogy ez a varázskör meglegyen a két fél között.

A mesét szerető és sok mesét mondó szülő segíti a gyermekét és a mesék által még jobban meg is ismeri. A gyermek megoldási javaslatokat talál kínzó problémáira. Erősíti az önbizalmát- hitét önmagában. Levezeti a gyermek agresszióját. Bátorságot ad a gyermeknek. Helyes értékrendet alakít ki. Olyan ismerethez jut a gyermek amit nem közölnek vele.
Mintát ad a mese a felnőtt kor eléréséhez. Nem vezeti félre a gyermeket a mese. A mese szimbólumok rendszere -> az életet tanítják.

(Forrás: http://users.atw.hu/premflforum/gyermekirodalom.html és https://www.mediapiac.com/)

---

Tiffany Reisz A szent

June 6, 2015, 11:00 pm

≫ Next: 112 éve született Marguerite Yourcenar belga-amerikai regényírónő, esszéista, az első nő, akit tagjává választott a Francia Akadémia, egy zártkörű irodalmi intézet

≪ Previous: Gyereksarok 133.

$

0

0

Rengeteg érvet fel tudnék sorolni, hogy miért olvasd el!

- Jók a karakterek. 
Kidolgozottak, érzelmi szinten nem egy csiga színvonalán vannak, szerethetőek, utálhatóak,  hitelesek
Nora kedvenc női szereplőim egyike és ez a könyv főleg az övé. Jó volt olvasni, hogy hogyan vált olyanná, amilyen az eddigi részekben. Kaptunk sok apró utalást, elrejtett kis morzsákat, de nem vettem igazán a lapot, vitt a cselekmény. Most egyben olvasva a dolgokat, már jobban körvonalazódik, milyen is ő. És még jobban megszerettem.
Soren számomra a fekete ló volt eddig. Kifejezetten gyűlöltem, ha lehet kitalált szereplőt gyűlölni. Messze állt tőlem. Haragudtam rá, amiért így viselkedik, amiért ilyen Norával. Nem értettem meg a mozgatórugóit, cselekedeteit. 
Ez a könyv tiszta képet fest az igazi Sorenről. 
Nem tagadom megkedveltem őt is. Amit elképzelni sem tudtam, az első kötettől kezdve.
Reisz kisasszony nagyon tud manipulálni. Egy sorával megkedveltet vagy éppen meggyűlöltet valakit velem!

- Romantika...
Erotikus könyvben kevés a romantika, mint a szöcskében a lengéscsillapító! 
A bujaságnak normális esetben  jegyben kellene járnia a romantikával.
Ritka könyvek egyike, mikor nem kapok tőle gutát, sem nevetőgörcsöt és jónak találom.

- Jók a párbeszédek. 
Valóságosak, ironikusak, viccesek, érzelmesek, követhetők, bánattal telik...
Rengeteg érzelmet váltanak ki belőlem. Pedig más író a leíró részekkel éri ezt el nálam. Itt nem. A párbeszédekbe is rengeteg emóció van. Észrevétlenül csempészi bele a kellő érzéseket.

- Jók a leírások. 
Megfelelő egyensúlyban van a ruhájuk, a külső tér és minden egyéb bemutatása. Nem kapunk oldalakat feleslegesen a körömlakkjuk színéről, de azért tudjuk, ki és hogy néz ki, hol járunk éppen. A lényeget leírja és egy sorral sem többet vagy kevesebbet ad vele, mint kellene.

- Az erotikus részek.
Mivel erotikus könyv, fontos momentum. 
Jól kidolgozottak, részletekre menően kifejtenek minden fontos dolgot, izgalmasak, bizsergetőek, néhol brutálisak. Nem hallgatnak el semmit sem. Nem bugyuták és suták. Nem lelhető benne fel egy apróbb baki sem(mint mondjuk van olyan könyv, ahol leveszi a bugyit, majd ismét leveszi két oldallal később).
Az olyan dolgokat is egyszerűen, letisztultan képes előadni, amitől hanyatt homlok menekülnék leírva másképp. Kíváncsi vagyok, mivel fog még meglepni.

- Egy olyan világba enged betekintést, amitől megrettenünk/elítéljük/kipróbálnánk/titkos vágyainkban szerepelnek/vagy csendben, de űzzük(ide mindenki helyettesítse be a neki megfelelőt).
Nem misztifikálja. Nem degradálja. Nem magasztalja az egekig. Leírja elítélés és minden nélkül. Mi döntsünk, mit vált ki belőlünk. 
Én személy szerint a saját gondolataimat nem tárnám az olvasóim elé, ha nem gond ez ügyben. Pedig tudnék oldalakat megtölteni velük. De nem teszem.
- Maga a történet viszi az embert.
Lendületes, fordulatos, mozgalmas.
A cselekménye sodorja az embert rendesen. Nem hagy neki nyugtot még a villany leoltása vagy a könyv letétele után sem. A gondolataidba férkőzik.
Személy szerint, mikor nagy nehezen megváltam a könyvtől esténként, még tovább szőttem a fonalakat, emésztgettem a történteket, magamban felvázoltam a további lehetséges forgatókönyveket. Nem tippelek ezek szerint túl jól, mert írónőnk tudott meglepni.
Mikor holt idő van és nem pereg a cselekmény, nincs felfűtöttség, erotikus akció, akkor is jól esik olvasni. A vihar előtti csend, mindig a megfelelő pillanatban lett beleírva. Kellett a pihenés a léleknek vagy az érzékeinknek.


Most gondolkodnom kell, hogy van-e olyan rész, szövegkörnyezet vagy bármi, ami nem tetszett a könyvben...
Nos. nem találtam.
Jól megírt könyv. Szeretni fogjátok!

Köszönjük a könyvet az Athenaeum kiadónak!

Fülszöveg:
Eleanor Schreiber egy zavarodott, zabolátlan tizenéves lány, aki megesküszik, hogy soha többé nem lép templomba. A lázadó tini azonban találkozik Stearns atyával, aki örökre megváltoztatja az életét. Már semmi nem állhat annak útjába, hogy az legyen, amit a sorsa diktál neki: Nora Sutherlin, az ismert erotikus regényíró, egyben Manhattan legismertebb dominája…

Idézet:
Egy cselló egy téli éjszakán a fagyos város közepén – ilyen volt ennek a férfinak a hangja."

112 éve született Marguerite Yourcenar belga-amerikai regényírónő, esszéista, az első nő, akit tagjává választott a Francia Akadémia, egy zártkörű irodalmi intézet

June 7, 2015, 7:34 pm

≫ Next: Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten- Ambórzy báró esetei 1.

≪ Previous: Tiffany Reisz A szent

$

0

0

Marguerite Yourcenar (ejtsd: maʀɡəʀit juʀsənaʀ, eredeti nevén Marguerite Antoinette Jeanne Marie Ghislaine Cleenewerck de Crayencour; Brüsszel, 1903. június 8. – Mount Desert Island, Maine, USA, 1987. december 17.) francia író, költő, fordító és kritikus. 1947-ben amerikai állampolgárságot is szerzett és attól kezdve haláláig az Amerikai Egyesült Államokbanélt.

A francia anyanyelvén, az angolon és az olaszon kívül a görögöt és a latint is kiválóan ismerő írónő regényeiben, elbeszéléseiben – még önéletrajzi regényeiben is – az antik kultúra és az arra épülő, a Rabelaisműveivel a reneszánsz korban megszülető francia „humanista regény” legszebb hagyományait éltette tovább, minden írását átitatja a szophoklészihit, hogy „az embernél nincs semmi csodálatosabb” – s nincs semmi esendőbb. Írói eszköze a kristálytiszta, klasszikus francia nyelv s a mindig emelkedett stílus – azokban a műveiben is, amelyek a „másságról”, az általa belülről megélt, de sokak által a normálistól eltérőnek vélt nemi vonzalom csapdáiról vagy éppen szépségéről szólnak.

Ő volt az első nő, akit tagjává – a „halhatatlanok” közé – választott a Francia Akadémia (1980).

Élete

Marguerite Yourcenar 1903. június 3-án Brüsszelben, az avenue Louise egyik kis házában, a 193-ban született. Anyja, az akkor 31 éves Fernande de Cartier de Marchienne, aki régi belga család leszármazottja volt, első gyermekét szülőhazájában kívánta világra hozni, nem pedig férjének, a francia arisztokráciához kötődő Michel Cleenewerk de Crayencournak a Mont-Noir hegyen, a belga-francia határ francia oldalán lévő kastélyában vagy lille-i házában. Pár nappal a szülés után gyermekágyi lázban meghalt. Ma már a ház sem áll, amelyben Marguerite született: az 1950-es években lebontották és a kor stílusában nagy bérházat építettek a helyére.

Anyja Liège-ből származó belga családjának történetét Yourcenar Le Labyrinthe du monde (A világ útvesztője) című önéletrajzi regénytrilógiája 1974-ben megjelent első kötetében, a Souvenirs pieux-ben (Emléklapok), a Crayencour családét pedig az 1977-ben kiadott második kötetben, az Archives du Nord-ban (Nord megyei levéltár) írja meg. Michel-Charles Crayencour, az apai nagyapa művelt földbirtokos és szenvedélyes műgyűjtő volt, aki az észak-franciaországi Nord megyében fontos hivatali tisztségeket is betöltött.

Apai nagyanyja, Noémi Dufresne francia jogászcsalád leszármazottja, akinek apja, Amable Dufresne egy ideig a lille-i bíróság elnöki tisztét is betöltötte.

Fernande halála után a kislányt apja a Mont-Noirra, a családi kastélyba vitte, s Marguerite 1911-ig a nyarakat apai nagyanyja gondjaira bízva ott, az év többi részét pedig a lille-i házban vagy Dél-Franciaországban töltötte. De már ekkor sokat utazhatott, elvitték Brüsszelbe, Hollandiábaés Párizsbais.

1912-ben, a nagyanya halála után Michel de Crayencour eladta a mont-noiri birtokot és Párizsba költözött. Marguerite ott nevelőnő irányításával kezdte meg tanulmányait, de legtöbbet a múzeumlátogatásokból, a klasszikusokat játszó színházak matinéiból és a könyvekből tanult. A nyarakat 1912 és 1914 között a belga tengerparton, Westendében töltötte. 1914-ben, az első világháború kitörésekor is itt tartózkodott apjával, és élete végéig nem felejtette el a flamand falvak akkor félrevert harangjainak kongását. Párizsba nem is tudtak visszatérni, hajóra szálltak és Londonbautaztak. Egy egész évig maradtak ott, London külvárosában laktak. Marguerite ez alatt nemcsak a múzeumokat és a westminsteri apátságot látogatta, hanem angolul is tanult, s apja bevezette a latin nyelvbe is.

1915-ben visszatértek Párizsba, ahol Marguerite tanári segítség nélkül megtanult olaszul, s kérésére apja a görögre is taníttatni kezdte.

1917-ben Michel de Crayencour nehéz anyagi helyzetbe került, Párizsból Dél-Franciaországba költözött lányával, aki ott gyakran magára maradt, miközben apja szerencsejátékokkal próbálkozott. Mindamellett elvitte Marguerite-ot Provence legszebb helyeire, s együtt olvasták a klasszikus szerzőket és a 19. század íróit. 1919-ben, tizenhat éves korában Marguerite latinból és görögből is sikeres érettségi vizsgát tett anélkül, hogy előtte iskolába járt volna.

1919-ben írta, és a Perrin kiadó 1921-ben Michel de Crayencour költségére a Marguerite és apja által a Crayencour névből fabrikált Yourcenar írói álnéven (amely 1947-ben, az amerikai állampolgárság megszerzésekor vált az írónő törvényes nevévé) ki is adta első művét, az Ikarosz-legendát feldolgozó Le Jardin des Chimères (Ábrándok kertje) című verses drámát. Összes későbbi művét is Yourcenarként jegyezte, csak írói „keresztnevét” változtatta meg 1932-ben: az addig Marg volt, s csak akkor, első ízben a Grasset kiadónál megjelent Pindare (Pindarosz) című esszéjének címlapján olvasható a Marguerite. Ugyancsak saját költségre jelent meg 1922-ben a Sansot kiadónál első verseskötete, a Les dieux ne sont pas morts (Nem haltak meg az istenek), amelyben tizenegy éves korától, 1914-től kezdve írogatott kisebb verseit gyűjtötte egybe. Később e két első könyvét irodalmi utánzatokkal teli szárnypróbálgatásnak ítélte, s törölte művei „hivatalos” listájáról.

1922 és 1926 között többször is Olaszországbautazott; apja társaságában és egyedül is ismerkedett az antik kultúra emlékeivel és a húszas évek Itáliájával. 1922. október 31-én Milánóbantanúja volt a Marcia su Rómának, a Mussolinivezette fasiszták Rómábamenetelésének. Ekkor kezdte gyűjteni az anyagot a majd 1934-ben megjelenő Denier du rêve (Álomtallér) című regényéhez, amely egy Mussolini elleni sikertelen merényletről és a Rómában, az „örök városban” élő emberek mindennapjairól szól. Ez idő tájt fordult figyelme a 19. századi angol és német irodalom felé, s ekkor kezdett ismerkedni a távolkeleti – indiai, kínai, japán– kultúrával is.

Az 1926-tól 1929-ig, apja haláláig tartó években megírta Pindare (Pindarosz) című esszéjét, amely majd 1932-ben fog megjelenni, a La Revue de Genève 1929-ben publikálta az európaikultúra hanyatlását bemutató Diagnostic de l’Europe (Diagnózis Európáról) című esszéjét, a La Revue de France pedig ugyanabban az évben a még apja által 1900-ban írt elbeszélés átdolgozásával készült Le premier Soir(Az első este) című novelláját. Ez utóbbi hozta meg az írónő számára az első elismerést, ahogy maga fogalmazott: egy szerény irodalmi díjat.

Versek és további esszék is születtek ezekben az években, majd 1927 augusztusa és 1928 szeptembere között Yourcenar megírta első maradandó művét, az Alexis ou le Traité du vain combat (Alexis, vagy értekezés a hiábavaló küzdelemről) című kisregényt, egy elszegényedett arisztokrata családból származó homoszexuáliszenész-zeneszerző történetét, aki reménytelenül küzd a saját maga által abnormálisnak és elítélendőnek vélt hajlamai ellen, s aki végül – bár szereti –, kisfiuk születése után elhagyja fiatal feleségét, hogy visszanyerje szabadságát, amely nélkül képtelen élni. A feleségének szóló levél formájában megírt kisregény utolsó mondata: A legnagyobb alázattal kérek bocsánatot Öntől, nem azért, mert elhagyom, hanem azért, hogy ilyen sokáig maradtam.

Amikor az Alexis kézirata elkészült, Michel de Crayencour már halálos beteg volt. Elolvasta a kéziratot és egy apró cédulára, amelyet később az utolsó könyvben találtak meg, amelyet halála előtt még a kezébe vett, ezt írta: „Nem olvastam semmit, ami oly kristálytiszta lett volna, mint az Alexis.^”

Az apa egy lausanne-i klinikán halt meg 1929. január 12-én. Az örökölt családi vagyon lehetővé tette, hogy a következő évtizedben, 1929 és 1938 között Yourcenar még többet utazzon, mint korábban: Párizs, Belgium, Hollandia, Olaszország, Közép-Európa: Bécs, Budapest, Belgrád(1933 vagy 34 tavaszán hajóval utazott Bécsből Belgrádba és vissza), és főleg Görögország, ahol 1934-től kezdve minden évben több hónapot maradt, s gyakorlatilag csak a teleket töltötte Párizsban, a rue de Rivoliban, egy – ma már nem létező – Wagram nevű szállodában.

1937 februárjában Párizsban ismerkedett meg egy vele egykorú amerikai nővel, Grace Frickkel, aki elkísérte Görögországba és Olaszországba is, s aki ettől kezdve egészen 1979-ben bekövetkezett haláláig Yourcenar élettársa és műveinek értő angol fordítója lett. Az ő meghívására utazott Yourcenar először, 1937 szeptemberében az Egyesült Államokba, ott, New Havenben töltötte az egész telet, rengeteget olvasott az egyetemi könyvtárban és sokat utazott, járt a déli államokban (ekkor kezdett érdeklődni a néger spirituálékiránt), de meglátogatta a kanadaiQuébec tartományt is.

Ezeknek az éveknek a terméséből kiemelkedik az 1934-ben megjelent Álomtallér, és az amerikai útról visszatért Yourcenar által Capri szigetén 1938-ban néhány hét alatt megírt s a Gallimard-nál 1939-ben megjelent kisregény, a Coup de grâce(Kegyelemdöfés), az első világháború utáni orosz-lengyel háború idején Lettországnyugati határán játszódó történet szerelemről, barátságról, halálról.

1939 novemberében Grace Frick meghívására ismét az Egyesült Államokba utazott, hogy ott töltse a telet, de közbeszólt a történelem: kitört a második világháború, s a hat hónapra tervezett amerikai tartózkodásból 11 esztendő lett. Kezdetben mindenféle apró munkából, üzleti levelek franciára fordításából tartotta fenn magát, de 1940-től Grace közbenjárására meghívást kapott egy előadókörútra, majd – bár egyetemi diplomával nem rendelkezett –, félállást a New York-i Sarah Lawrence College-ban, ahol egészen 1953-ig francia irodalmat és művészettörténetet tanított. 1950-ben Grace Frickkel közösen vásárolt egy kertes házat a Maine állam partjainál lévő Mount Desert szigeten, s ez a ház, amelyet a sziget dűlőnevei közül választott „Petite Plaisance” névre kereszteltek, halálukig állandó lakhelyük maradt.

E tizenegy év alatt sokat dolgozott, de keveset publikált: náciellenesvitacikk, esszé a görög mítoszokról, Konsztandínosz Kaváfisz politikai verseinek és néger spirituáléknak franciára fordítása, majd 1948-tól két éven át a fő művének tekintett és 1951 decemberében megjelenő Mémoires d’Hadrien(Hadrianusemlékezései), amelyet három évtizedig érlelt magában, hisz első kéziratát már az 1920-as években elkészítette, majd 1937-38-ban ismét hozzáfogott a regény megírásához. Hatalmas anyaggyűjtő munkát végzett, minden a császárra vonatkozó antik forrást elolvasott. E kutatómunkából kivette részét a szeretett, hűséges élettárs, Grace Frick is. Yourcenar – ahogy ő maga fogalmazott–, kísérletet tesz e művében „a történelem belülről való újrateremtésére”. Átéli mindazt, amit Hadrianus átélt. Első személyben meséli el egy olyan ember életét, aki lassan jutott a legfőbb hatalom birtokába, aki sokat dolgozott és sokat szeretett, élvezte az életet, akinek legfőbb szellemi tápláléka a már akkor antik görög kultúra volt, aki békét akart adni a hosszú háborúktól elgyötört világnak, békét és a szomszédokkal való megbékélés segítségével biztos határokat. Gyönyörű fejezetek szólnak a könyvben a szerelemről, az álomról, a sorsról, a császárnak a szép, fiatal Antinoosz iránt érzett szerelméről, de mind e fejezetek mozaikjai csupán egy nagy római császár élettörténetének. A regény egyik legemlékezetesebb része azt a pillanatot örökíti meg, amikor Hadrianus elődje, a már idős, de még mindig zseniális hadvezér, Trajanuscsászár megérti, hogy álmai Indiájába sohasem fog eljutni.

A Hadrianus emlékezései nagy sikert aratott, egymás után jelentek meg újabb és újabb kiadásai, sok nyelvre lefordították, 1952-ben elnyerte a Fémina-Vacaresco-díjat, még ugyanabban az évben a Francia Akadémia díját, majd 1955-ben a regény Grace Frick által fordított angol nyelvű kiadását a Newspaper Guild of New York Page One Awarddal jutalmazták.

Megszabadulva az anyagi gondoktól, Yourcenar – bár állandó lakhelye továbbra is a Mount Desert sziget maradt –, szinte szakadatlan utazással töltötte élete hátra lévő 35 esztendejét. Nem túlzás azt mondani, hogy minden további művét „út közben” írta. Utazásai során a múlt emlékeit kereste múzeumokban, templomokban, régi városokban, magába szívta a meglátogatott helyek kultúráját, előadásokat tartott egyetemeken és francia kulturális intézetekben, találkozott a kor nagy szellemeivel:

1951-52: Párizs, Svájc, Olaszország, Spanyolország.

1953: Angliaés Skandinávia.

1954-55: Párizs, Észak-Franciaország (gyermekkora helyszíneinek meglátogatása), Belgium, Németország, skandináv országok.

1956: Hollandia, Németország, Belgium (itt értesült „a budapesti felkelés leveréséről”^[4]).

1957: Kanada.

1958-60: Olaszország, Portugália, Spanyolország.

1961: Déli államok (Virginia, Kentucky, hajózás a MississippinCincinnatitólNew Orleansigés vissza) és Massachusetts.

1962-63: Északi-fok, Balti-tenger, Szovjetunió, Izland, Lengyelország, Csehszlovákia, Ausztria, Észak-Olaszország.

1964-68: Franciaország (Bretagne, Anjou, Párizs, Észak-Franciaország), Belgium.

1969: Aix-en-Provence, Montpellier, Toulouse; előadókörút amerikai városokban.

1970-71: Belgium, Spanyolország (Algésiras, Madrid, Burgos, León), Hollandia, Párizs.

1972 és 1979 között Grace Frick egyre súlyosbodó betegsége miatt Yourcenar is kevesebbet utazott, általában élettársa mellett maradt a Mount Deserten, de azért 1972-ben átvette a waterville-i (Maine állam) Colby College Doctor honoris causa kitüntetését és egy monacóiirodalmi díjat, 1974-ben a francia Grand prix national de la culture kitüntetést, 1977-ben a Francia Akadémia nagydíját, s 1977-ben még egy utolsó nagy közös utazást is tett Grace Frickkel Kanadában.

1980-85: Grace Frick 1979. november 18-án bekövetkezett halála után Yourcenar állandó útitársa és titkára Jerry Wilson fiatal amerikai fotóművész és filmrendező lett, ő kísérte el a nyolcvanas évek első felében sem ritkuló s egyre hosszabb útjaira.

1980: Florida, Karib-szigetek, Guatemala, Anglia, Dánia, Hollandia, Belgium, Párizs.

1981: Dél-Franciaország, Algéria, Marokkó, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Hollandia, Anglia.

1982: Észak-Olaszország, Egyiptom, Görögország, Provence, Párizs, Kanada, Hawaii, Japán.

1983 (Yourcenar 80 éves!): Thaiföld, India, Görögország, Párizs, Hollandia, Kenya.

1984: Marseille, London, Montréal, Párizs, Hollandia, Belgium.

1985 januárjától májusig: India. Az indiai út után Nepálbakészült, de Jerry Wilson megbetegedett, magas lázát Indiában nem tudták csillapítani, ezért visszautaztak az Egyesült Államokba, ahol kiderült, hogy a fiatal férfi AIDS-betegségben szenved. Szeptemberben Yourcenar szívinfarktustkapott, s ezt követően szívműtéten esett át. Az év hátralévő részét a Mount Deserten töltötte.

1986. február 8-án vírusos agyhártyagyulladásban meghalt Jerry Wilson. A 83 éves írónő élete két utolsó évében egy fiatal holland ápolónő, Janet Hartlief társaságában folytatta utazásait: New York, Amszterdam, Brüsszel, Mont-Noir, Párizs, Salzburg, Innsbruck, Merano, Genf, Németország, Zürich, Marokkó, Anglia, Québec.

1987. október 14-én még előadást tartott Borgesrőla Harvard Egyetemen: ez volt utolsó utazása; december 17-én a Mount Desert szigeten, egy az otthonához közeli kórházban érte a halál. Hamvai a sziget legrégibb településének, Somesville-nek a temetőjében nyugszanak.

Yourcenar az 1951-ben megjelent és nevét világszerte ismertté tevő Hadrianus emlékezései után további jelentős műveket alkotott. A hatvanas években többször hozzáfogott Magyarországi Szent Erzsébetélettörténetének megírásához is, de e tervéről 1971-ben végleg lemondott, mert be kellett látnia: nem ismeri eléggé a német nyelvet ahhoz, hogy a szentről szóló középkorikrónikákat eredetiben tanulmányozni tudja.

1962-ben kezdte írni és 1968 tavaszán jelentette meg L’Oeuvre au noir (Opus nigrum) című regényét, amelyet még az év novemberében Femina-díjjaljutalmaztak. A regény a XVI. században, a reformációkorának harcaitól szenvedő Flandriában játszódik, tragikus sorsú főhősének élete és életfilozófiája Erasmusra, Leonardóraés Giordano Brunóra is emlékeztet.

1974-ben jelent meg Le Labirynthe du monde (A világ útvesztője) című önéletrajzi regénytrilógiájának első kötete, a Souvenirs pieux (Emléklapok), 1977-ben a második, az Archives du Nord (Nord megyei levéltár), s 1988-ban a harmadik, a Quoi ? L'Éternité (Mi? Az örökkévalóság).

1981-ben – a japán irodalomévekig tartó tanulmányozása után – publikálta esszéjét Misima Jukiórólés a japán irodalomról.

Élete utolsó éveinek termése az 1982-ben Comme l’eau qui coule (Mint a futó víz) összefoglaló címen megjelent három kisregény – az Anna, soror..., két testvér egymás iránt érzett tragikus szerelméről, az Un homme obscur (Egy talányos ember), egy egyszerű ember sodródásáról, és az Une belle matinée (Szép reggel), a „talányos ember” művésznek született fiáról – utolsó darabja és a Le Temps, ce grand sculpteur (Az idő, e nagy szobrász) című tanulmánykötet (1983), amelyben egy sor jelentős írás – köztük a Thomas Mannművéről szóló – mellett a Misima-esszé is újra megjelent.

Művészete

Marguerite Yourcenar életműve nem sorolható a XX. századi – általában „elkötelezett” – irodalmi áramlatok egyikéhez sem. Letisztult, csak a legnagyobb klasszikusokéhoz hasonlítható nyelvezet, a szép feltétlen dominanciája, az ember határtalan tisztelete jellemzi minden írását; az a meggyőződés tükröződik valamennyiből, hogy az irodalom célja nem lehet más, mint a narráció maga.

Művei

• 1921 : Le Jardin des chimères (Ábrándok kertje – versek)
• 1922 : Les dieux ne sont pas morts (Nem haltak meg az istenek – versek)
• 1929 : Alexis ou le Traité du vain combat (Alexis, vagy értekezés a hiábavaló küzdelemről – kisregény)
• 1931 : La Nouvelle Eurydice (Az új Euridiké – regény)
• 1932 : Pindare (Pindarosz – esszé)
• 1934 : Denier du rêve (Álomtallér – regény)
• 1934 : La mort conduit l'attelage (A fogathajtó a halál – három elbeszélés)
• 1936 : Feux (Tüzek - prózaversek)
• 1937 : Les Vagues (Virginia Woolf „The Waves” – A hullámok – című regényének francia fordítása)
• 1938 : Les Songes et les Sorts (Álmok és sorsok – esszé)
• 1938 : Nouvelles orientales (Keleti novellák – elbeszélések)
• 1939 : Le Coup de grâce (Kegyelemdöfés – regény)
• 1947 : Ce que savait Maisie (Henry James „What Maisie Knew” – Maisie tudja – című regényének francia fordítása)
• 1951 : Mémoires d'Hadrien (Hadrianus emlékezései – regény)
• 1954 : Électre ou La chute des masques (Elektra, vagy az álarcok lehulltak – dráma)
• 1956 : Les Charités d'Alcippe (Alkippé adakozása – versek)
• 1958 : Konsztantinosz Kavafisz műveinek kritikai kiadása és összes versének francia fordítása
• 1962 : Ah, mon beau château (Én szép kastélyom – esszék)
• 1963 : Le Mystère d'Alceste (Alkésztisz titka – dráma)
• 1963 : Qui n'a pas son Minotaure ? (Kinek nincs meg a maga Minotaurusza? – dráma)
• 1964 : Hortense Flexner (esszé és válogatott verseinek francia fordítása)
• 1964 : Fleuve profond, sombre rivière (Mély folyam, sötét folyó – néger spirituálék francia fordítása)
• 1968 : L'Œuvre au noir (Opus nigrum – regény)
• 1969 : Présentation critique d'Hortense Flexner, choix de poèmes (H. F. kritikai kiadása, versfordítások)
• 1971 : Réception de Madame Marguerite Yourcenar à l'Académie royale de langue et de littérature françaises de Belgique - Discours de Mme Marguerite Yourcenar (székfoglaló a Belga Királyi Akadémián)
• 1971 : Théâtre (Színművek)
• 1974 : Le Labyrinthe du monde. I, Souvenirs pieux (A világ útvesztője. I. Emléklapok – önéletrajzi regény)
• 1977 : Le Labyrinthe du monde. II, Archives du Nord (A világ útvesztője. II. Nord megyei levéltár – önéletrajzi regény)
• 1979 : La Couronne et la Lyre (A koszorú és a líra – görögből fordított versek antológiája)
• 1980 : Mishima ou la Vision du vide (Misima, avagy az űr víziója – esszé)
• 1981 : Discours de réception de Madame Marguerite Yourcenar à l'Académie française (székfoglaló a Francia Akadémián)
• 1982 : Comme l'eau qui coule (Mint a futó víz – három elbeszélés)
• 1982 : Œuvres romanesques (Regények, elbeszélések – díszkiadás a Pléiade-sorozatban)
• 1983 : Le Coin des "Amen" (James Baldwin „The Amen Corner” – Ámensarok - című drámájának fordítása)
• 1983 : Le Temps, ce grand sculpteur (Az idő, e nagy szobrász – tanulmányok)
• 1984 : Blues et Gospels (fordítások)
• 1984 : Cinq Nô modernes de Yukio Mishima (Öt modern Nô Misima Yukiótól – fordítás)
• 1985 : Le Cheval noir à tête blanche (A fehér fejű fekete ló – indián gyermekmesék fordítása)
• 1987 : La Voix des choses (A dolgok hangja – esszé)
• 1988 : Le Labyrinthe du monde. III : Quoi? L'Éternité (A világ útvesztője. III. Mi? Az örökkévalóság – önéletrajzi regény)

Magyarul megjelent

• 1983: Opus Nigrum (Magvető Könyvkiadó, fordította Szávai János, ISBN 963-271-898-4)
• 1984: Hadrianus emlékezései (Európa Könyvkiadó, fordította Réz Pál, ISBN 963-07-3157-6)
• 1986: Én szép kastélyom (Magvető Könyvkiadó, fordította Rayman Katalin, ISBN 963-14-0849-3)
• 1986: Mint a futó víz (Európa Könyvkiadó, fordította Rayman Katalin és Szathmári Éva, ISBN 963-07-3819-9)
• 1988: Emléklapok (Magvető Könyvkiadó, fordította Ferch Magda, ISBN 963-14-1313-6)
• 1998: Misima, avagy az űr víziójaés Humanizmus és hermetizmus Thomas Mann műveiben (megjelentek a Dobai Péter által szerkesztett Rimbaud Abesszíniában c. esszékötetben, Nagyvilág Kiadó, ISBN 963-85680-9-7)
• 2001: Keleti történetek (AKGA Junior Kiadói Kft., fordította Kovács Ilona és Vargyas Zoltán, ISBN 963-9190-21-7)

 

(Forrás: wikipedia.hu, www.britannica.comés ezenanapon.hu)

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten- Ambórzy báró esetei 1.

June 8, 2015, 9:00 pm

≫ Next: Kíváncsi Szerda 138.

≪ Previous: 112 éve született Marguerite Yourcenar belga-amerikai regényírónő, esszéista, az első nő, akit tagjává választott a Francia Akadémia, egy zártkörű irodalmi intézet

$

0

0

Spoiler! 

1896-ban, a Milleniumi Ünnepségek forgatagában nyoma vész Hangay Emmának, a Marosvásárhelyről érkezett 16 éves leánynak. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik tőle, amit jóval az elrablása után adott fel. Húga, a 17 éves Mili kisasszony azonnal a fővárosba utazik, ahol kezdetét veszi a rémálom, melyben egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró.

Megjelenés:  2014

Kiadó:            Könyvmolyképző

Oldal:            336

A Leányrablás Budapesten egy trilógia első részeként jelent meg, Ambrózy báró esetei alcímmel, magyar szerző, nevezetesen Böszörményi Gyula regényeként. 

Az 1896-ban Milleniniumi ünnepségeket szerveztek, mely Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából ünnepségek sorozatával tartotta lázban az egész országot, így Budapestet is. 

Ebbe a felfokozott hangulatú időszakba helyezi a történetét Böszörményi Gyula. Úgy gondolom, nagyon ráérzett arra, hogy az adott korszak remek háttérként fog szolgálni a történethez. Már a fülszöveg alapján tudtam, hogy ezt a könyvet nekem el kell olvasnom, mivel egy izgalmas korszakba helyezett, remek alaptörténettel rendelkező nyomozós regénynek ígérkezett. A borító is nagyon jól sikerült, rögtön magára vonzza a tekintetet, könyv és borító most tényleg összhangba került.

Összességében már az első benyomás nagyon pozitív volt.

Gyermekpavilon

Morelli Gusztáv-Vasárnapi újság 1896/21

A szökőkút és a tér

Goró Lajos - Vasárnapi újság 1896/42

Véleményem

Állítom, hogy az egyik legjobb magyar regény, amit az elmúlt tíz évben olvastam. A cselekmény középpontjában Hangay Emília, azaz Mili áll, valamint nővérének, Hangay Emmának az eltűnése, tehát a fő vonalat a két marosvásárhelyi lány adja. Emma eltűnése után érkezik Mili a fővárosba, hogy a nővére nyomára bukkanjon, ehhez kap egy váratlan segítőt is Ambrózy Richárd személyében, mert ugye az 1800-as évek végén egy úri lány még nem bolyonghatott csak úgy egyedül az utcán és hiába talpraesett és művelt a mi Milink, a segítségre mégiscsak szüksége van. Persze nekünk is szükségünk van egy férfi főszereplőre is, mert nélküle nem lenne ennyire vibráló a történet. Sokszor csak a jelenlétével fokozza a hangulatot a báró, nem feltétlen a fondorlatos észjárásával, vagy a külsejével, hanem egyszerűen a jellemével és titokzatosságával.

Imádtam ahogy az ismerős utcákon mégis oly ismeretlenül kalauzol az író, mert hiába ismerem elég jól Budapestet, a regényből egy teljesen eltérő fővárost ismertem meg, remek élmény volt elröppenni Budapestre az 1800-as évek végén.

Szerettem a kidolgozott történelmi hátteret, végig érződött, hogy nagyon sok munka fekszik csak abban, hogy korhűen ábrázoljon az író a helyszíneket, embereket és eseményeket.

A karakterek mesterien kidolgozottak, nagyon kedveltem, vagy éppen utáltam a szereplőket, szinte egyik karakter sem volt számomra semleges, mert mindegyik megmozgatott valamilyen érzelmi szálat és remekül vegyült harag, szimpátia, kíváncsiság és még sorolhatnám, hogy mennyi-mennyi érzelem az egyes szereplőkhöz.

Nem is mennék bele jobban a részletekbe, mert úgy gondolom, hogy korosztálytól és nemtől függetlenül a könyv bárki számára kiváló olvasmány, ízes, magyaros szókinccsel megírt regény, egy lebilincselő történettel körbefonva.

Kíváncsi Szerda 138.

June 9, 2015, 3:57 pm

≫ Next: Gyereksarok 134.

≪ Previous: Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten- Ambórzy báró esetei 1.

$

0

0

Hamarosan itt van az oktatási intézményekben az év vége.

Milyen témájú könyveket ajánlanátok a nyári szünetre a gyerekeknek, az ifjúságra? Esetleg konkrét könyvet is tudnátok ajánlani, ami a kötelező olvasmányok mellett olvashatnának?

Adri könyvmoly: Korosztálytól függően én ajánlanám a Harry Potter köteteket, James Herrot, Böszörményi és Csukás István könyveket. Kisebbeknek pedig Fairy Oak, amit ajánlanák jó szívvel.

Gyereksarok 134.

June 12, 2015, 3:23 pm

≫ Next: 76 éve született Lőrincz L. László orientalista, író, műfordító

≪ Previous: Kíváncsi Szerda 138.

$

0

0

A nyári szünet beköszöntésével előkerülnek a kötelező és ajánlott olvasmányok, így most közzéteszünk egy listát, ami alapján el lehet indulni a nyárra tervezett olvasnivaló könyv beszerzéséhez.

5. évfolyam

Kötelező olvasmány:

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Ajánlott olvasmányok:

Tóth-Máthé Miklós: Pecúrok

Michael Ende: Momo

Erich Kastner: Az Emberke

Darvasi László: Trapiti

Francis Hodgson Burnett: A titkos kert

Szabó Magda: Tündér Lala

Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika

C. S Lewis: Narnia krónikái

Jules Verne regényei: Kétévi vakáció, Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Utazás a Föld középpontja felé, Nyolcvan nap alatt a Föld körül, Sándor Mátyás

Eleanor H. Porter: Az élet játéka

6. évfolyam

Kötelező olvasmányok:

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

Ajánlott olvasmányok:

Jules Verne: Kétévi vakáció, Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Utazás a Föld középpontja felé, Nyolcvan nap alatt a Föld körül, Sándor Mátyás

Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai, Huckleberry Finn, Koldus és királyfi

Örsi Ferenc: A tenkes kapitánya

Berg Judit: Alma – A sötét birodalom

Nógrádi Gábor: Petepite

Erich Kästner: A repülő osztály

Gion Nándor: Postarablók

Jane Webster: Nyakigláb apó, Kedves ellenségem!

Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Fekete István: A koppányi aga testamentuma

Henning Mankel: Utazás a világ végére

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

 7. évfolyam

 Kötelező olvasmányok:

Jókai Mór: Az arany ember

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

Ajánlott olvasmányok:

Hegedüs Géza: Vergilius ifjúsága

Charlotte Brontë: Jane Eyre

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Harriet Beacher-Stowe: Tamás bátya kunyhója

Andrew Clements: Sherry Clutch, a siker kovácsa

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

Kertész Erzsébet: Teleki Blanka, Szendrey Júlia

Virginia Woolf: Flush

Gárdony Géza: A láthatatlan ember

Jules Verne: Kétévi vakáció, Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Utazás a Föld középpontja felé, Nyolcvan nap alatt a Föld körül, Sándor Mátyás

Szentmihályiné Szabó Mária: Lórántffy Zsuzsanna

William Shakespeare: Sok hűhó semmiért, Szentivánéji álom

8. évfolyam

Kötelező olvasmányok:

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Tamási Áron:Ábel a rengetegben

Ajánlott irodalom:

Rideg Sándor: Indul a bakterház

George Orwell:Állatfarm

Anna Frank naplója

Agatha Christie: Poirot történetei

Szabó Magda: Abigél

Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó, A szőke ciklon

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak

Jules Verne: Kétévi vakáció, Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Utazás a Föld középpontja felé, Nyolcvan nap alatt a Föld körül, Sándor Mátyás

Robert Merle: Mesterségem a halál, Két nap az élet, Állati elmék

Molière: Kényeskedők, A botcsinálta doktor

William Shakespeare: Rómeó és Júlia, Vízkereszt, vagy amit akartok

Szigligeti Ede: Liliomfi

9. évfolyam:

Kötelező olvasmányok:

William Golding: A legyek ura

Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac

Ajánlott olvasmányok:

Kosztolányi Dezső:Édes Anna

J. D. Salinger: Zabhegyező

Maggin Cabot: A fiú a házból

Garaci László: Pompásan buszozunk

Umberto Eco: A rózsa neve

Móra Ferenc: Aranykoporsó

Daniel Keyes: Virágot Algernonnak

George Orwell: 1984

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

L. I. Lázár: Rejtőző kavicsok

Lew Wallace: Ben-Hur

Kötelező olvasmányok 10. osztály számára:

Homérosz: Odüsszeia
Szophoklész: Antigoné
Dante: Isteni színjáték (Pokol)
Shakespeare: Rómeó és Júlia
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
Moliére: Tartuffe

Kötelező olvasmányok 11. osztály számára:

Puskin: Jevgenyej Anyegin
Balzac: Goriot apó
Katona József: Bánk bán
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Ajánlott olvasmány:
Voltaire: Candide vagy az optimizmus
E:T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép
Petőfi Sándor: Az apostol

Kötelező olvasmányok a 12. osztály számára:

Gogol: A köpönyeg
Csehov: A csinovnyik halála
Tolsztoj: Ivan Iljics halála
Madách: Az ember tragédiája
Mikszáth novellákból: Az a fekete folt,
Bede Anna tartozása, A néhai bárány
Móricz: Rokonok
Móricz novelláiból: Tragédia, Barbárok
Krúdy: Szindbád-novelláiból: A hídon
Kosztolányi: Édes Anna,
Karinthy: Tanár úr kérem

Ajánlott olvasmányok:

Stendhal: Vörös és fekete
Flaubert: Bovaryné
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Ibsen: A vadkacsa
Csehov: Sirály
Csáth Géza: Anyagyilkosság
Tolsztoj: Kreutzer szonáta, Anna Karenina
Mikszáth: Beszterce ostroma, Gavallérok,
A Noszty fiú esete Tóth Marival
Móricz: Árvácska, Úri muri
Kosztolányi: Pacsirta, Aranysárkány
Esti Kornél
Karinthy: Így írtok ti
Kaffka Margit: Színek és évek

Kötelező versek/memoriterek/

Vajda János: Húsz év múlva 

Ady: Góg és Magóg fia vagyok én... ,

A magyar ugaron, Párisban járt az Ősz, Lédával a bálban, Föl-földobott kő,

Őrizem a szemed
Juhász Gyula: Tiszai csönd, Milyen volt...
Babits: Jónás imája
Tóth Árpád: Lélektől lélekig
Juhász Gyula: Testamentum
És a szaktanár által kijelölt vers részletek

Kötelező a 13. osztály számára:

Kafka: Az átváltozás
Camus: A közöny
Brecht: Kurázsi mama
Márai Sándor: Egy polgár vallomása
Németh László: Iszony
Illyés Gyula: Puszták népe
Örkény István: Tóték
Kertész Imre: Sorstalanság
Déry Tibor: Szerelem

Ajánlott olvasmány:
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Hemingway: Öreg halász és a tenger
Orwell: 1984

Kötelező versek:

József Attila: Tiszta szívvel, Óda (részlet)
Radnóti Miklós: Nem tudhatom, Töredék
Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet

(Forrás: http://www.benkorefi.hu/index.php/koetelez-olvasmanyok